2016. november 15., kedd

Nősüléshez sorakozó! (6)

Szerző  (Tower Vilmos: Kit vegyek el feleségül?) lelkes biztatása a nősülésre gyakorlati útmutató kivánt lenni a maga idejében. Azt nem tudni, hány házasság köttetett ezen tanácsok nyomán, amelyek minden jószándékuk ellenére ellentmondásosak és helyenként igazságtalanok a női nemmel szemben... Miután a könyv rávilágit arra, hogy milyen nőket érdemes feleségül kiszemelni, megforditja az érmét és azt kezdi taglalni, egy újabb fejezetben, hogy milyen nőket indokolt messzire kerülni a nősülni vágyó férfiaknak.

Az első tilalomfa: " Óvakodjunk feleségül venni olyan nőt, aki teljesen hitetlen és vallástalan."
A második: figyeljük meg, hogyan viselkedik a kiszemelt jelölt saját szüleivel. "Ahogyan a leány a szüleit kezeli, úgy akar és fog Téged is kezelni. Ha szüleivel szemben követelődző, igényes, rátarti, veled is az lesz. Ha azt kívánja, hogy szülei mindenben az ő kívánságainak teljesítői, óhajainak fejbókoló végrehajtói legyenek és mindenben az ő ízléséhez alkalmazkodjanak, a nélkül, hogy ő is lehetőleg még nagyobb figyelemmel volna szülei kívánságaira, óhajaira és ízlésére: ugyanígy, sőt még hatványozottabb fokban lesz súlyos, kínos, bosszantó terhedre mint feleség. E veszély lehetőségére főkép akkor kell gondolni, ha a jelölt a szülők egyetlen gyermeke."
Harmadszor: jó lesz megfigyelni, meddig szeret aludni a leányzó. Ha későn kel és ideje nagy részét piperézésre, saját maga karbantartására fecsérli, akkor az intő jel lehet a férfi számára - hogy óvakodjon!
Nem hiányzik ehhez az elrettentő történet sem: " Egy rendkívül derék, becsületes, dolgos, de a gyermekneveléshez keveset értő nagykereskedőnek volt két gyönyörű szép leánya. A szülők agyondolgozták magukat, leányaik meg jó későn keltek, majd a kozmetikai intézetbe siettek, hazaérkezve, ebéd után ismét lepihentek, a délutánt vagy látogatással vagy szórakozással ütötték agyon és így ment ez éveken át. Egy szép napon az idősebbik leányba beleszeretett egy rendkívül jólelkű, szolíd felfogású, jellemes tanár. Feleségül is vette. A mézeshetek elmúltával a férfi meg akarta kezdeni a rendes,
boldognak képzelt, házias, otthonias, boldog életet, de mi történt? A tanár korán kelt, hiszen iskolájába kellett sietnie, a feleség pedig tovább henyélt. Ha a tanár délelőtt tíz vagy tizenegy órakor tért haza, a felesége vagy még az ágyban feküdt, vagy a „kozmetikai intézetben“ volt található. A délután jórésze is szépítgetéssel, ruhapróbálgatással, látogatásokkal, vendégfogadásokkal, könnyelmű szórakozásokkal és hasonlókkal telt el. A tanár egyideig tűrte ezt az állapotot, majd szép szóval és rábeszéléssel rá akarta nevelni feleségét, hogy legyen gondja a lakására, konyhájára, az étkezésre, bevásárlásra, s í. t., de hasztalan. Majd erélyesebben lépett fel, de szintén eredménytelenül. A következmény az volt, hogy a tanár fizetése nem bizonyult elégségesnek, a lakáson erősen meglátszott az elhanyagoltság, a poloskák befészkelték magukat, a cselédek gyakran váltakoztak, a ruhákba, bútorokba beleette magát a moly, egyszóval a tanár kezdte magát nem jól érezni a saját otthonában. Elkezdett járni a kávéházba, majd a vendéglőkbe, itt pedig megszokta az alkoholt...  A tanár kénytelen volt tanítványai szüleitől kölcsönt kérni, persze a visszaadás lehetősége nélkül. Az iskolából kikerült tanulók szülei feljelentették a tanárt a bíróságnál és a tanügyi hatóságnál. A tanárt nyugdíjazták, a lakás berendezését elárverezték, a tanár felesége megmérgezte magát, a tanár maga pedig úgy elzüllött, hogy élete vége felé a hordár szerepét vállalta, de így sem volt használható, mert ha pénzre tett szert, alkoholra pocsékolta el. Egy napon csont-bőr állapotban, összeesve találták az utcán. Mire bevitték a kórházba, meghalt!" Itt a vége, fuss el véle!
Negyedszer: ha egy hölgy már az első pillanattól kezdve túlontúl kedves velünk, az biztos, hogy ránk akarja sózni magát!
Ötödször: kerüljük a velünk ellentétes életfelfogású nőt!
Hatodszor: a mondén stilusú hölgyek se legyenek az eseteink, mert a házunk tája futni fog. "Az ilyen nőknél a szépség álarca alatt gyakran halálfej vicsorít felénk. Kelleme mérget rejt!"
Hetedszer: " Óvakodjunk a feltűnően kacér, csapodár, kíérezhetően buja (erotikus típusú) nőtől, akit gyakran látsz különböző fiúkkal vagy férfiakkal évődni..."
Nyolcadszor: kerüld azt, "aki csak fényért, ragyogásért, pompáért, mulatságért, szórakozásért, ünnepeltetésért lelkesedik és ilyenek után eped."
Kilencedszer: a rendetlenség, a tisztaság hiánya kizáró jellegű legyen választásodban!
Tizedszer: " Rossz jel, ha a feleség-jelölt nem csupán kedvelője, hanem szenvedélyes és szertelen rajongója a színháznak, mozinak vagy lóversenynek."
11. Hasonlóképpen a kártya, a dohányzás, az alkohol iránti szenvedély is figyelmeztető jelek.
12. Óvakodjunk a hisztérikáktól!!!!!
13. Továbbá: a sportoló nőktől, a bajnok tipusoktól!
14. "Rossz jel, ha a jelöltnek nincs egyetlen jó barátnője!"

Vannak, persze, az intő jelek alóli felmentő körülmények is. Ezekről később...

(Folytatjuk)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése