2016. július 21., csütörtök

Zenélő óra - mi lehet benne?

E furcsa című történetgyűjtemény Fodor Gyula gyűjtése, és zenéről, zenészekről szól. Szeretem az ilyen szívből adakozó kézikönyveket - mögöttük mély gondolatokat, felelős gondolkodókat sejteni.

Az előszóból:

Illusztráció a könyvből
"Az ember el sem hinné, mennyi minden fér bele egy ilyen rövid történetbe. Gyakran egy egész ember. Néha egy nagy probléma. Néhány mondatba. Magukba tudnak zárni nagy szellemeket, hasonlatosan az ezeregyéjszakai palackhoz...
Balladaszerű a legtöbb. Tömör; csak a lényeget tartalmazza, de ki is fejezi. Hatásosan. Gyakran hosszú értekezéseknél hatásosabban. Pillanatokat rögzítenek meg ezek a történetek, de vannak pillanatok, amelyek tartalmasabbak évek soránál."

Shakespeare irta egyik darabjában:

Az az ember, akiben nincs zene
s akire édes összhang sohse hat,
gyanús, hogy megcsal, kirabol, elárul:
lelke mozgása nehéz, mint az éj,
érzése sötét, mint az Erebus:
ilyennek ne higyj. — Hallgasd a zenét!

(Szabó Lőrinc fordítása)

Hát igen, ez is egy komoly szempont! És akkor lássunk néhány ilyen cseppben a tenger féle zenei történetet. Lelkünk még úgy is a Csíkszeredai Régizene Fesztivál dallamaira hangolva; legalább tovább tart bennük az élmények nyári melege.



MŰVÉSZ

Mozart édesapja írta fiának:
... ha valaki lelkesen dicsér téged, ha égbe emel, akkor te annak semmiféle hibáját meg nem látod, azt te teljes bizalmaddal ajándékozod meg, sőt szereteteddel...


A ZENESZERZŐ HALÁLA

A Saint Eustache templom plébánosa imádkozott a 73 éves Rameau halálos ágya mellett. S egy helyen elvétette a zsoltár dallamát. A zeneköltő, akiről mindenki azt hitte, hogy lelke már messze szállt — a legenda szerint — egyszerre kinyitotta szemét, felemelte fejét és szemrehányó hangon így szólt:
— De plébános úr ! Hiszen ez hamis!
Azzal kilehelte lelkét.


A HOLDVILÁG-SZONÁTA LEGENDÁJA

Beethoven Heiligenstadtban nyaralt, Döbling mellett, a Kahlenbergről lesiető patak partján.
Egy este f-dúr szonátájának egy töredéke ütötte meg fülét. Az egyik ház nyitott ablakán szűrődtek ki a hangok. Beethoven megállt az ablak alatt. Bent valaki így szólt:
— Mit nem adnék érte, ha olyasvalakitől hallhatnám a darabot, aki úgy tudja eljátszani, ahogyan kell!
Az édes, szelíd hang becsábította Beethovent a házba. A zongoránál fiatal leány ült, de előtte nem volt kotta. Beethoven kérdően nézett rá, de csak néhány pillanatig, mert a leány üres tekintete elárulta, hogy a fiatal teremtés vak. Hallás után akarta eljátszani az f-dúr szonátát.
A leány fivére felsóhajtott:
— Szegény kis húgom!
A holdvilág belépett az ablakon s egy bús ifjú leányarcot világított meg.
— Elzongorázom neki a holdvilágot — mondta Beethoven.
Így és ekkor született meg a Mondschein-szonáta első tétele, ebből a rögtönzésből.





NÉHA AZ ELÉGEDETLENSÉG IS HASZNOS

Lully egyik nap írt valamit, másnap átdolgozta, újraköltötte s ha a második fogalmazás jobban tetszett neki, mint az első, az eredetit, amelyhez a második gyakran már csak alig hasonlított, ezekkel a szavakkal adta át titkárának, Lalouettenek:
— Égesse el.
Lalouette nem mindig teljesítette a parancsot. És később híres, jómódú zeneszerző lett belőle.

MINEK NEVEZZELEK?

Rossini nem kedvelte a páthoszt s a nagy szavakat.
— Hogyan szólítsam önt? — kérdezte egyszer egy hölgyrajongója — Monsieur Rossini: ez prózai és lapos. Szólítsam így: maestro? Vagy nevezzem hérosznak? Félistennek?
— A világért se, asszonyom! Szólítson egyszerűen nyuszikámnak — felelte Rossini.



MIT DALOL A PACSIRTA?

Bechstein lejegyezte. Ezt dalolja:

Tiu, tiu, tiu, tiu
szhpe, tiu, tokua
tio, tio, tio, tio
kutio, kutio, kutio, kutio
cskuo, cskuo, cskuo, cskuo
csii, csii, csii, csii
csii, csii, csii, csii, csii
kuorror, tiu, cskua, pipitskuisi
cso, cso, cso, cso, cso
cso, cso, cso, cso, cso
csirrhadinng
esi, szi szi toszi, szi
szi, szi, szi, szi, szi
csőrre csőrre csőrre csorrehi
csain csatn csatn csatn csatn csatn esi
dlo, dlo, dlo,dloa
dio, dlo, dlo, dlo, dlo, dlo
kuioo, trrrrrrict
lü lü lü lü, ly ly ly, li, li, li, li
kuio didi li lulilí
ha guor guor ku kuio
kui kui kui kui kui kui kui kui
gholl, gholl, gholl, gholl, ghia, hüdüdoi
kui kni horr lia dia dia dillhi
hecs becs hecs becs
hecs becs hecs becs hecs
tuarho hocstehoi
k'uia kuia kuia kuia kuia kuia
kni kni kni io io io io io io io kni
lii ly]e loio did io knia
higé gé gc gé gé gé knior csisz csiopi

Aki nem hiszi, erdő mélyén, éj sötétjében ellenőrizheti a szöveg pontosságát.

A TITÁN

Von Frimmel, a híres Beethoven-kutató feljegyezte, hogy az ő édesanyja kisleány korában gyűlölte Beethovent, mert Beethoven a lepkéket, amelyeket a kisleány meg akart fogni, zsebkendőjével mindig elriasztotta . . .


MI ÁLL A LEVÉLBEN?

Liszt egy pozsonyi hangversenye után nagyszabású bankettre gyűltek össze hívei. Pohárköszöntők is voltak, szép számmal, elmések és kevésbbé elmések. Az egyik így hangzott:
— A Liszt-név a különböző nemzetek nyelvén mást és mást jelent. A németek szerint te, ó mesterünk, behálóztál bennünket; du hast uns überlistet, a művészeteddel. Magyarul liszt a neve annak az istenáldotta anyagnak, amelyből a kenyeret sütik. Te vagy a liszt, amelyből a művészet kenyerét sütik. Szláv nyelven levelet jelent a liszt szó. Te vagy a levél, amelyet az ég küldött nekünk s amelyben meg vagyon írva.. .
— ... hogy szójátékot faragni tilos! — szólt közbe szigorúan Lisztnek az a híve, akire a pohárköszöntők megválaszolását bízták.
Így arra már nem került sor, hogy kiderüljön: mit jelent angolul least és franciául liste.

Forrás: Zenélő óra. Történetek zenéről és zenészekről. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet kiadása, Budapest, 1938

Kezek muzsikája
/Az oldal illusztrációit Ádám Gyula régizenei fesztivál-fotóiból válogattuk/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése