Tánczos G. Károly remek sírfeliratai eszembe juttatták azt a máramarosi egzotikus látványosságot, amelynek közel egy százada járnak csodájára közeli és távoli vidékekről.
Én magam soha sem jártam még Szaploncán (románul: Săpânţa), de temetőjében - amely az idők során UNESCO-védelem alá is került -, ha virtuálisan is, de otthon érzem magam. A Máramaros megyei nagyközségben 1935 óta kezdtek szaporodni a fából faragott, olajfestékkel és eredeti verses felirattal díszített fejfák egy addig ismeretlen helyi fafaragó mester, Stan Ion Pătraş kezdeményezésére.
 |
| Stan Ion Patras munkában és... gondban |
Akkortól datálódik az azóta is páratlan falukrónika fokozatos bővítése - olyannyira, hogy ma már több mint 800 fakeresztről olvasható le az alatta nyugvók életének tréfás, a népköltészet ismert fordulataiba csomagolt summája. A temető valóságos szabadtéri múzeum, gyakorta felkeresett, külföldiek által sűrűn látogatott idegenforgalmi nevezetesség.
A síremlékek tölgyfából készülnek, Pătraş mester vésővel faragja ki az egyedi életképet, majd a hozzá tartozó, a helyesírási szabályoknak és a központozásnak fittyet hányó feliratok betűit, végül olajfestékkel, élénk színekkel emeli ki a naiv művészi látás jegyeivel megáldott domborműveket. A színek közül a legjellegzetesebb az ún. - szaploncai kék -, amely a maga sajátos keveréke nyomán vetekszik a suceavai kolostoroknál használt "voroneci kék"-kel.
 |
| Társadalomrajz a fejfákon: újságolvasó és fonó asszony... |
 |
| ...kerkékpáros atyafi és lakodalmasok... |
Általánosan elismert, hogy a temető legmaradandóbb értékét maguk a sírfeliratok jelentik, amelyek általában rövid rigmusok, de Pătraş mestert olykor annyira elkapja az ihlet, a megörökítésre váró sorstanulság annyira bonyolult, hogy némely rigmusa a 7-17 verssoron is túlfövi magát .
 |
| Egy-egy fejfán a Halál is bemutatkozik |
A vidámság is tulajdonképpen a verssorokból, a sajátos életszemléletből árad: bárkiről is legyen szó, gyilkosról vagy áldozatról, a versfaragó mester lezárt életutakat állít tanulságul az életben maradottaknak, az utódoknak. A sorok mindegyre ugyanazt az üzenetet hordozzák: bármit tettünk, szerettünk, óhajtottunk, vétkeztünk is a földön, egy a sorsunk - a föld, a keresztünk alá feküdni, ahová elvárunk majd mindenkit, csupán idő kérdése az egész.
 |
| ...iskolás és háziasszony... |
A szaploncai Vidám Temető fejfáiról leolvasható a falu egész története, rétegződése, foglalkoztatottsága. A legendás vidámság pedig csak első látásra tűnik akasztófahumornak: a község központjában, a templom közvetlen közelében elterülő temető inkább az elmúlás paradoxona: utólagos bosszú a halálon, amit senki se tud kikerülni.
 |
| ...molnár és a falu legidősebb embere... |
A faragott jelenetek változatos életképek a szaploncai valóságból: kaszáló, kovácsoló, disznót ölő, fát vágó, traktort vezető, fonó, újságot olvasó, zsákoló, mulatozó, gyermekekkel vagy állatokkal körülvett férfi és női alakok népesítik be azokat, a halottra jellemző életmódnak megfelelően..
Ízelítőül ideírok (szöveghű fordításban) néhány jellegzetes sírfeliratot, helyenként igyekeztem betartani az eredeti verselés szabályait is.
(A folytatáshoz kattanj a További bejegyzések-re)
Itt nyugszom én idelenn
Braic Ileana a nevem
Volt öt legénygyermekem
Isten tartsa valahányat
Neked Griga megbocsátok
Bár a késed belémvágtad
Mikor leszúrtál részegen,
De eltemettél tisztesen
Itt a nagy templom tövén
Te is megtérsz majd mellém
*
Itt nyugszom én idelenn
Pop George Ocuţa a nevem
Amíg világomat éltem
Sok-sok disznyót megperzseltem
Rengeteg húst is megettem
Ez lehetett tán a vesztem.
Jó lett volna még pár év
Még egy kicsi öregség
De a halál nem hagyott
A föld alá parancsolt.
Életemnek búcsút mondtam
43 éves korban.
*
Nyugszom én idelenn
Stan George a nevem
Szegény élet, jött a vég
Semmivé lett mint a jég
Illés napján kapáltam
A villám erősebb volt nálam
Apám megharagudott
És anyám se nyughatott
Örökké megsiratott.
Fiatalon távoztam
19 ha voltam.
*
Nyugszom én idelenn
Pop Griguţă a nevem
Szegény bölcsőm siratlak
De korán elhagytalak
Jaj anyukám édsanyám
Nem lesz fijad ezután
Csinálj más ficsúrt ha kell
Az Istennel ne perelj
Hét hónapra mentem el.
*
Itt nyugszom idelenn
Pop Ion Pipiş a nevem
Megfizettem mindenért
Hol a halál utolért
Valahol Mires hegyén
Rámjött a vagonkerék.
Játékban elmerültem
Vonat alá kerültem.
Anyám sirat vár haza
Nem múlik a bánata.
*
Derék sógor itt vagyok
Veled együtt nyughatok
Kaszát hoztam magammal
Füvet vágunk azonnal
Abrakot a lovaknak
Attul jobban szántanak
Újságom is van néked
Megnőtt Ion, a legényed
Oskolába jár a szentem
Hogy aztán sofőr lehessen.
Az élettől én búcsúztam
44 éves koromban.
*
Nyugszom én is idelenn
Ioan Spânu a nevem
Míg tartott földi életem
Molnárkodtam rendesen
Sok zsákot felemeltem
Finom lisztet őröltem
Kevés vámot vetettem
Az élettől elbúcsúztam
Ősszel 60 éves korban.
*
Nyugszom én idelenn
Tărăşan Ioana a nevem
Méhesemtől búcsúzok
Hol vannak a szép napok?
Én emberem, jó uram
A helyed mellettem van
És ha meg találnál halni
Ide jössz majd mellém hálni,
De azért nem kell sietni
Van még időd porrá lenni.
 |
| Halál Völgye vagy meseország? |
Sajnos, a szabadtéri elhelyezés miatt a páratlan kultúrörökség épsége veszélynek van kitéve: az időjárási végletek, a fagy, az eső, a napsütés kivétel nélkül felgyorsítják a műemlékek romlását; a fakeresztek idő előtt elhasadnak, a festett felületek kifakulnak, lehámlanak, a síremlékek töve kikorhad. A romlási folyamatot nehéz megállítani, jelentős anyagi ráfordítást igényelne a hivogató, stílusos bejárattal kiépített temető fenntartása, amelyet 1998-ban a síremlékek tárgyában az Amerikai Egyesült Államokban tartott nemzetközi tanácskozáson a legértékesebbnek neveztek egész Európában, világviszonylatban pedig mindjárt az egyiptomi Királyok Völgye mögé sorolták.
(A fotók Ion Miclea Mihale munkái; in: Cimitirul Vesel, Ed. pentru turism, 1972)
Cseke Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése